15 éves voltam, amikor az HBO leadta a Mulholland Drive című filmet. Emlékszem a hype-ra ami akkor körülötte volt. Sajnos akkor nem tudtam megnézni, de most 12 évvel később volt egy hétvégém, amikor eldöntöttük, hogy régebbi, de "must watch" besorolású filmeket megnézünk.

Az első ilyen film az Adaptáció volt, arról most nem beszélnék, de hamarosan arról is írok egy pár sort.

A vasárnap esti filmünk lett a Mulholland Drive. Nagyon nagy várakozásokkal álltam neki, nem olvastam el róla semmit direkt, nem is vágtam mire számítsak, bár a rendező múltjából ítélve, várható volt, hogy nem egy egyszerű film lesz.

A színészek kiválóak, a kameraállások, a fények, az egész hangulata eszméletlen. Elég lassan indul be és kb fogalmad sincs mi is történik. Ki-kicsoda, ki miért van ott, de lassan összeállnak a szálak és minden egy nagy kerek lesz. Aztán jön a csavar... A mai napig megy a vita a neten, hogy pontosan mit is látunk a vásznon. Elsőre teljesen kusza, értelmetlen "művész" filmnek tűnik, de ha alszol rá egyet és elolvasol egy pár hozzászólást, amit a rendező vagy a színészek mondtak, akkor teljesen más megvilágításba kerül a film.

Az egész olyan, mint amikor lepereg az életed előtted a halálod pillanatában, de ez a halálod utáni pillanatot mutatja be valahogy. Nem lehet rá szavakat találni, hogy mennyire sajátos módon mutatja be nekünk a rendező ezt a szürreális álmot. Szerintem nincs ember a földön, aki ezt jobban megtudta volna oldani. 

Nem megyek bele a részletekbe, mert nem lehet róla spoiler nélkül írni, csak az nézze meg, aki bírja az olyan filmeket, ahol még az utolsó percben is értetlen arccal ül a film előtt és a beteljesülés is csak a saját elméjében következik be, mert a rendező nyitva hagyja direkt a kaput, hogy gondolkozz rajta és beszélj róla...

Az első rész után nagyon nagy várakozással tekintettem a film felé, és meg kell mondjam nem csalódtam... Sőt! Sokkal átgondoltabb és izgalmasabb az első résznél, pedig az is tetszett nekem.

http://moovies.blog.hu/2014/07/22/purge_2013_a_bun_ejszakaja

Látszik, hogy James DeMonaco megnézte a saját filmjét és tanult a hibáiból. Nagyon ritka, hogy a második rész jobb legyen az elsőnél. Ha jól láttam már tervezik a harmadik részt, Jason Blum a Blumhouse atyja mondta, hogy:

"If enough people see this, we have a lot of ideas for the third movie. I would like to tell a story about the Revolutionaries. I would like to tell the story about the first purge. Purge 1 was after five years, Purge 2 after six years; so it would be fun to see the first time it happened. There are a lot of places we could go with it, and I hope we get the chance to do it."

Kíváncsian várjuk, na de most egy kicsit részletesebben a filmről.

Az első részben kiemelt feeling itt még erősebb és még tisztább. Annyira átjön ez az egész, látni a feszültséget az emberek arcán, eszméletlen ahogy bandákba verődnek és alig várják, hogy elszabaduljon a pokol. Szülők próbálnak minél előbb hazajutni, hogy családjukat biztonságba tudják. Nagyon jó az egész.

A film 3 szálon indul, ami a közepe felé egybe folyik.

Az első szál egy egyedülálló anyuka, akinek az apja halálos beteg. Szegények, alig van pénz orvosságra. Klisé, de mind ismerünk hasonló helyzetben élő embereket. A nőt folyton zaklatja egy lakó a házból, természetesen Ő okozza a galibát is. Itt meg kell jegyeznem, hogy Noel Gugliemi hatalmasat alakít benne. Frankón átérzed, hogy igenis neki ehhez joga van, amit az új alapító atyáktól kapott. Nem kis fricska az amerikai kormánynak az tuti.

A másik egy pár, akik épp készülnek bejelenteni, hogy különválnak. Hazafele a kocsijuk lerobban a tisztogatás előtt fél órával, így nem marad más választásuk, mint futni az életükért és menedéket keresni. Itt a fickó elég idegesítő, de szerintem ez is egy jól eltalált karakter. Elgondolkozol, hogy vajon Te milyen lennél egy ilyen helyzetben.

A harmadik szálon egy elvált apa van, aki elveszítette a kisfiát egy balesetben. Ezt szeretné megbosszulni. Ő az egyetlen a 3 szál közül, aki önszántából megy ki az utcára. Van egy faszán felszerelt kocsija, rengeteg fegyvere és látod a szemében, hogy ha nem sikerül, ha meghal, azzal sem lenne rosszabb az élete, mint most. Őt, Frank Grillo alakítja, akinek a színészi játékára nem lehet panasz szerintem.

Ez egy tényleg izgalmas film lett, észre sem vettem, hogy eltelt 103 perc, mert még néznéd, még akarsz ebből a fertőből, mert izgalmas és érdekes és végig azon gondolkozol, hogy vajon Te mit tennél ebben a helyzetben. Én szinte végig megfeszült izmokkal néztem. Utoljára ilyen jó érzéssel a The Amazing Spiderman 1 és 2-ről jöttem ki.

Gratula James DeMonaco, szép munka...

Tavaly év végén volt alkalmam megnézni ezt a filmet és el kell, hogy mondjam az alapötlet kiváló.

Minden évben Amerikában van egy éjszaka (12 óra), amikor mindent szabad. Beleértve a gyilkosságot is. Ezzel tisztítják meg a népességet a szegényektől, a gyengéktől és a betegektől. Egy fajta modern Taigetosz. A fent maradó 364 és fél napban az emberek nyugodtabbak, kevésbé stresszesek és a gazdaság is fellendült, hála a fegyverek tömeges felvásárlásának és a biztonsági rendszerek kiépítésének. Mindenki boldog. Feltéve, ha nem Te vagy az, akit éppen legálisan meggyilkolnak ezen az éjszakán. 

A legjobb az egészben, hogy amikor elkezdődik a film, látszik, hogy az emberek megszokták ezt. Pár órával a kezdés előtt még kint kószálnak, bevásárolnak, amivel már adnak egy alap hangulatot és kezdik felőrölni az idegeidet, hogy "miért nem mész már haza b@ss#& +" :) A negatív karakterek nagyon jól sikerültek, a maszkok és a testtartásuk hátborzongató, és ha beleéled magad, és elképzeled, hogy esélyed sincs segítséget hívni, akkor igenis izgalmas moovie kerekedik belőle. Amikor lezárják az összes biztonsági rolót és nekiülnek megnézni a tv-ben, hogy mi is megy kint, az utcákon, az is feelinges. Előhozza a "kenyeret és cirkuszt a népnek" érzést, ami mindig is sikeres volt valljuk be :)

Kitérek kicsit a hibákra is, mert az is akad benne bőven. Alap dolog, hogy ha ilyen éjszaka közeleg és nem az első, akkor azért csak csinálok már egy nyamvadt pánik szobát a lakásba, ami teljesen elszeparált mindentől (áram, víz. levegő, stb...), a másik, hogy ha már bent van valaki a házamban, tuti nem engedem a lányomat egyedül kóricálni, hátha pont a karjaiba szalad... Mindegy is, mint minden filmben, itt is vannak elcseszett dolgok, de ha ezeken túl tudsz lépni és az alapötletet nézed, akkor nem is annyira rossz. Vannak sokkal rosszabb filmek is :)

Ethan Hawke hozza a tőle megszokott alakítást, a színészi játékkal nincsen gond. Sokan azt hozzák fel negatívumként, hogy egy átlagos majdhogynem "biztosítási ügynökként" ismerjük meg és a végén ő lesz Steven Segal kisöccse, de ne felejtsük, hogy ezek az emberek ebben élnek évek óta, hogy van egy éjszaka, amikor bármi megtörténhet. Tuti Ti is elkezdenétek megtanulni a lőfegyverhasználatot, és az alapvető önvédelmi dolgokat.

Összességében nekem nagyon tetszett a film és nagyon vártam a második részét, ahol már nem egy házba játszódik a történet, hanem egy csapatot mutat be akik kint rekedtek az utcákon és valahogy túl kell élniük ;) 

Gyerekként hihetetlenül magával ragadott a mozgóképek világa. A szomszédok nyugodtsága, ahogy a végén összegezték a dolgokat, a Dallas, ereje ahogy magával vitte az embereket, a Reszkessetek betörők feelingje, mind-mind lenyűgözött.

Később amikor már volt HBO-nk, már akkor tudtam melyik film megy, amikor még csak a stúdió logója pörgött be. Péntek éjszaka fent maradtam a híres hármasért (mesék a kriptából, erotikus film, és a Beavis and Butthead) és sose hagytam volna ki a Péntek 13 következő részét.

Elképzelhetetlen volt, hogy hogy csinálták meg a Tini Nindzsa Teknőcöket és még mindig kiráz a hideg, ha arra gondolok, amikor anno a Bravo újság közepén voltak a Függetlenség napja-ból képek és ahogy olvastam, kint is sötét narancssárga volt az égbolt. Hihetetlen élményeket tud nyújtani egy film.

Kereshetünk épp olyat, ami csak kikapcsol, elfeledteti a napi problémákat, de épp vágyhatunk olyanra is, ami komoly mondanivalóval rendelkezik és még napok múlva is azon töprengünk, hogy mi is a helyes és mi nem...

Sok filmkritikus blogját olvastam és valahogy azt érzem, hogy minél nagyobb filmesztéta valaki, annál jobban torzul az értékrendje is. Hatalmas hype-ot és rengeteg oszkárt kapott a Dallas Buyers Club, miközben a Purge 2-t messze a föld alá temették... Értem én, hogy mindenkinek más tetszik és persze nem is lenne jó, ha ugyanolyanok lennénk, de érdekes látni, hogy mennyire kitudnak akadni egy olyan filmre, ami egész jó és mennyire undorítóan elszállnak egy 8 órás transzvesztita, cowboyos, művész filmtől :)

Na én ezt szeretném elkerülni, találtam pár olyan Bloggert, akik, ha azt mondják, hogy ez egy jó film, akkor azt nyugodtan meg lehet nézni, mert az átlag ember 80%-ának tuti tetszeni fog. nem szabad azonban elfelejteni, hogy minden filmhez kell egy hangulat. Kivéve talán a Shrek-hez, mert az mindig király :)

Egy szó, mint száz, azért indítottam ezt a blogot, hogy leírjam a filmekkel kapcsolatos érzéseimet, élményeimet és megvédjem esetleg azokat az alkotásokat, amiket csúnyán lehúztak, vagy azért, mert menő manapság ócsárolni azt ami valamiben más, vagy azért mert épp tényleg nem tetszett a kritikusnak. Persze nekem is lesznek olyan kritikáim, amik durván negatívak, de az csak akkor lesz, ha tényleg úgy érzem, hogy megérdemli és ezzel nem akarok senkit megbántani, akinek mondjuk tetszett, ezt soha többet nem fogom leírni, kérek mindenkit, hogy ezen ne is menjen a fröcsögés, mert nem érdekel :)

Sziasztok!